AEGEE-Budapest elnökeként mindenképp szerettem volna delegáltként képviselni a szervezetet az idei őszi kijevi Agorán. Claro Danival és Caesar Bálinttal együtt meg is választottak, így azonnal megvettük a repülőjegyünket Kijevbe. Előre élmény volt számomra, hogy a budapesti Agora után, melyen még friss AEGEE-sként segíthettem, végre delegáltként is részt vehettem egy ilyen eseményen.
Már a ferihegyi repülőtéren találkoztam brnoi ismerősökkel, akiket a két évvel ezelőtti nyári egyetemük óta nem láttam, ez már megadta az esemény hangulatát. Kijevbe érkezve utunk először a gymbe vezetett, ahol regisztráltunk, megismerkedtem AEGEE-Debrecen és AEGEE-Pécs képviselőivel és számtalan régi baráttal találkoztam. Még aznap sor került egy city tourra, megnéztük Kijev legfontosabb nevezetességeit, és este hivatalosan is megnyitásra került az agora, melyet természetesen buli követett.
Pár szót a helyszínekről. A gym a város legszélén volt (melyben valószínűleg biztonsági szempontok is szerepet játszottak), és semmi kívánnivalót nem hagyott maga után, félelmeinkkel ellentétben kellemesen meleg volt és nagyon jól el is fértünk. AEGEE-Budapest kb. 15 tagja külön kis sarkot foglalt el magának és végig nagyon jó volt a hangulat. Az egyetemmel, ahol a plenárisok zajlottak annál több probléma volt. Egyrészt 40 percre volt busszal a gymtől, mely távolság példátlan az agorák viszonylatában. Másrészt folyamatosan fogcsikorgató hideg uralkodott odabenn, még akkor is amikor kint egész kellemes idő volt. Összességében jobb helyszínt is sikerülhetett volna választani véleményem szerint. Az ellátással is gondok voltak, bár minden finom volt, az adagok erősen szimbolikusak voltak (gyakorlatilag nem volt észrevehető az, hogy egyáltalán kaptunk kaját), bár ez az esemény végére észrevehetően változott.
Az agora a szokásos mederben folyt, a plenáris ülések, prytaniumok, progress meetingek és workshopok egész nap, a bulik egész este tartottak, így meglehetősen fáradt volt mindenki. Szerintem az egyik legfontosabb javaslat ami érkezett és amely valamilyen szinten meghatározta az agorát, annak a proposalnak a megvitatása volt, hogy proposalokat az eddigi rendszerrel ellentétben csak az őszi agorán lehessen benyújtani. Ezt sok módosítás után az Agora végül leszavazta. Fontos volt még a tavaszi EPM témájának megválasztása, egy előzetes szavazás után két téma lett megszavazva, a menekültüggyel foglalkozó, illetve a focus areák előnyben részesítése a tematikával szemben. Mivel alacsony volt a szavazati arány, az Agora új szavazást kért, és végül a legutolsó plenáris legvégén egy igen heves jelenet után a menekültkérdés lett megválasztva. Számomra ez volt az Agora legemlékezetesebb pillanata.
Összességében nagyon jó élmény volt elmenni az eseményre, nagyon sok tapasztalattal lettem gazdagabb, és AEGEE-Budapest szerepe is új megvilágításba került számomra. Sok rég nem látott barátommal találkozhattam Európa minden részéről és sok új ismeretséggel is gazdagodtam. Utólag az a meglátásom, hogy egy Agorára mindenképp delegáltként érdemes menni, hiszen így vehet részt az ember valóban az eseményen. Köszönöm AEGEE-Budapestnek a lehetőséget, és remélem a tavaszi bergamoi agorán is képviselhetem majd a szervezetet!
Sczigel Péter